Tag Archive | asszertív jogok

Az asszertív jogok listája 2.

6. Jogod van bármit csinálni, amíg ezzel nem zavarsz, nem korlátozol, nem hozol hátrányos helyzetbe másokat, nem akadályozod őket saját jogaik érvényesítésében.
Nincs jogod kifogásolni senkinek a cselekedeteit, míg az előbbiek érvényesülnek.

Ha anyád kéretlenül tanácsokat osztogat, megjegyzést tesz a viselkedésedre, kritizálja a személyes döntéseid vagy a választásaid az életben (feltéve hogy ezekkel nem veszélyezteted a testi épségét, a tulajdonát, a munkahelyét, stb), akkor az minimum a zavarás kategória. Ha megmondja, hogy hogyan kéne viselkedned, mit kellene tenned, esetleg tevőlegesen megakadályoz bizonyos tevékenységeidben, akkor az már korlátozás.

Kéretlenül: Jogod van tanácsot kérni, segítséget kérni, kikérdezni a mások véleményét, akár anyádét is. Ha ezt nem kéred, viszont ő ennek ellenére minden nap véleményezi a öltözködésed, vagy egy-két elejtett mondattal megpróbál bűntudatot kelteni benned, amiért rendszeresen sportolsz, esetleg fennhangon lehülyézi a vegánokat miközben te is az vagy, ahhoz nincsen joga. Ezzel időt, figyelmet és energiát vesz el tőled úgy, hogy te erre őt nem hatalmaztad fel. Ilyenkor egyszer érdemes (amikor épp jól vagy és van türelmed) elmondani neki, hogy pl. most ő épp véleményt nyilvánít rólad úgy, hogy te ezt nem kérdezted és nem kérted, emiatt te szomorú/bánatos/mérges/stb vagy, ugyanis arra lenne szükséged, hogy ugyanannyira tiszteletben tartsa a személyes határaid mint amennyire te tiszteletben tartod az övét, ezért arra kéred, hogy kizárólag akkor véleményezze valamilyen döntésed, amikor kifejezetten megkéred rá. Esetleg mondhatsz példát is, hogy ha a véleményedet kérem, az úgy fog kinézni, hogy “Anya, érdekelne a véleményed, kérlek mondd el, mit gondolsz erről meg erről”. Helyezz kilátásba valamilyen szankciót ha mégsem így tesz (és képesnek érzed magad rá, bár az elején biztos iszonyatosan nehéz lesz). Pl: ha kéretlenül minősíted a tetteim, kimegyek az ajtón / leteszem a telefont / stb, és tedd is meg.

Ha korlátoz: Maradjunk a vegán példánál, tudja, elmondtad ezerszer, szerinte hülyeség mert az étel az márpedig hús, ezért csülökpörkölt van mindig amikor ott vagy, és “Na, csak a szaftját nyalintsd meg”. Esetleg bevonja minionnak az élettársad is: “Látod bezzeg Pista megeszi a rántott húst, hát mi lesz így a házasságotokkal ha nem eszitek ugyanazt, otthon is csak répát adsz szegénynek”? Esetleg ateistaként nem ért egyet azzal, hogy te vasárnaponként templomba jársz, és pont a mise időpontjára szervezi a családi eseményt, vagy pont véletlenül Shabbatkor kellene a kocsiddal elfuvaroznod A-ból B-be mert megütötte a lábát, és a taxi bezzeg drága. Esetleg nem ért egyet a gyereknevelési elveiddel és cinkos kacsintás kíséretében csúsztat kifejezett többszöri kérésed ellenére a lányod kezébe egy kis zsebpénzt, csokikát, szerinted nem neki való mesekönyvet, vagy sípolós játékot, mert “Anyának majd nem mondjuk meg, ez a mi titkunk, hát anyád mindig úgyis annyira szigorú, mi meg barátok vagyunk nemigaz?”. Nem hívod meg az első állatvédelemről tartott előadásodra, de ő a repülő majmok segítségével kideríti hol tartod és mikor, majd teátrálisan bevonul az eredeti nercbundájában, az egybegyűlteknek lelkesen magyarázza, hogy mert ez ám az igazi, majd felvonul a színpadra és nyilvánosan átnyújt ajándékként egy kékróka stólát. Ezek mind abba a kategóriába tartoznak, hogy korlátoz, hátrányos helyzetbe hoz, illetve akadályoz a jogaid érvényesítésében.

7. Jogod van arra, hogy tévedj, hibát ejts és viseld azok következményeit.
Nincs jogod elvitatni a másik jogát arra, hogy saját hibáira, tévedéseire úgy tekintsen, mint tevékenységének természetes kísérőire, és ne érezzen miattuk bűntudatot, amíg az általa okozott hiba nem korlátozza mások lehetőségeit és jogait.

A bűntudatkeltés a nárcisztikusoknál gyakorlatilag alap működés, szerintem mindannyian tapasztaltátok, de azért érdemes szót ejteni erről is.

Hibáznod szabad. Pont. Sőt, elkövetheted ugyanazt a hibát kétszer egymás után is. Ugyanez érvényes, mint a vélemény-témánál, ha nem kérdezed, akkor nincs joga beledörgölni az orrod a saját hibáidba. Nincs joga elvárni tőled, hogy az adott hibádat a szerinte megfelelő határidőn belül javítsd, vagy felhagyj egy szerinte káros szokásoddal. Ha tévedsz, arra nincs joga sem nyilvánosan, sem négyszemközt rámutatni, ha erre külön nem kéred. Te sem mászkálsz körbe a munkahelyeden azzal órákon keresztül, hogy ki hol gépelt félre egy betűt, vagy vizslatod a nyakkendőjüket, hogy nem ferde-e. Ha a barátnőd épp most tanul palacsintát sütni, és kifejezetten megkért, hogy ha esetleg valamit nem optimálisan csinál akkor légy szíves szólj neki, hogy jobban menjen neki, akkor természetes, hogy segítesz. Ha te sütsz palacsintát és anyád ott vércsézik a nyakadban és még hetek múlva is azt emlegeti, hogy mert hát igen, az első két palacsintád összeragadt és bezzeg a tesódnak nem szokott az se, ott már gond van. Ha neked meséli, hogy bezzeg a tesód mindig elbénázza a palacsintasütést de te milyen ügyes vagy, akkor is.

Ha szerinte nem hozzád való a párod, a jóbarátod, vagy szerinte elvétetted a pályaválasztást, az az ő dolga, de nem kell megosztania ezt veled. Ha fantasztikus sebész lennél de mégis elmentél rockzenésznek és egyik hónapról a másikra tengődsz, akkor sem. Ha nem méred fel jól a helyzetet és beszólsz a főnöködnek, majd emiatt kirúgnak, akkor jogod van viselni ennek a következményeit. Ha akarsz, majd tanulsz belőle. Hogy ezt utána minden családi ebéden felemlegeti, valamint részletesen kifaggat, hogy megfelelően keresel-e állást és ugye most már meghúzod magad, ahhoz nincs joga. Ha túllocsoltad a kaktuszod és kirohadt, majd te levonod a tanulságot, hogy legközelebb utánanézel, soha többet nem lesz kaktuszod, megpróbálod még egyszer, vagy elmész növénytant tanulni, de neki ebbe nincsen beleszólásba. Ha a negyvenedik kaktuszt veszed és az is kirohad, akkor sem.

Ha óvodásként egyszer széklettartási problémáid voltak egy vendégségben, ez nem jogosítja fel arra, hogy ezt utána harsányan hahotázva mesélje fűnek-fának az esküvődön. Ha iskolás korodban megetted a radírt mert más is ette, ezt nincs joga felhánytorgatni amikor nem eszed meg a levest, amit főzött. Ha másik szobában hagytad a plüssmacid és nem találtad meg, ő meg azt mondta, hogy a plüssmaci megszökött, te sírtál, majd utána lehülyézett, hogy de hát kis butus tudhatnád hogy a plüssmaci nem tud járni hát de hülye vagy hogy elhitted, és ezzel anekdotázik a felnőtt lányodnak, az se nem vicces, se nem jogos, viszont újratraumatizál.

8. Jogod van arra, hogy megváltoztasd a döntéseidet.
Tiszteletben kell tartanod, ha valaki egy csak rá tartozó kérdésben, saját felelősségére hozott döntését megváltoztatja. Nincs jogod számon kérni, miért tette, hacsak döntése nem sérti valamely megállapodásotokat vagy közös érdeketeket.

Az ember nem statikus lény. Hosszú önismereti könyvek szólnak a folyamatos változásról, a kapcsolati együttváltozásról, arról, hogy hogyan tudsz felhagyni a számodra káros szokásaiddal és új szokásokat kialakítani, hogyan tudsz alkalmazkodni egy új élethelyzethez, hogyan tudsz feldolgozni egy traumatikus eseményt. A változás az élet legtermészetesebb része, egyetlen esetben nem változol, ha halott vagy. A döntéseid ugyanúgy változhatnak, mint az életed egyéb területei. Az életed nagy döntései pedig általában kizárólag rád tartoznak.

Itt most nem arról beszélek, hogy rendszeresen lemondod a találkozókat amikre megígérted hogy ott leszel, cserbenhagysz valakit, vagy becsapsz, hanem azokról a nagy és kis döntésekről, amik egyedül a te életedet, vagy a saját családod (értsd a párod, gyerekeid) életét befolyásolják, mely esetben meg nyilván velük beszéled meg a döntésváltozást.

Jogod van elválni a házastársadtól, vagy elköltözni az élettársadtól. Jogotok van úgy dönteni, hogy visszafele lépkedtek a kapcsolati létrán és bár eddig együtt éltetek, mostantól inkább a mingli életmód lenne számotokra a megfelelő.

Jogod van elköltözni az országból és külföldön élni. Jogod van visszaköltözni is Magyarországra. Egyik döntésed sem jelenti azt, hogy innentől kezdve a másik végletesen rossz, és attól, hogy megváltoztatod, nem válik semlegessé az előző.

Attól, hogy eddig a kedvenc ételed a tökfőzelék volt, nem kell holnap is annak lennie. Ha anyád mégis azt főz, mert eddig ez volt a hallgatólagos egyezségetek, az rendben van, elmondod neki, hogy te mostantól a pacalt szereted a legjobban és igazából most már nem szereted a tökfőzeléket. Ha letámad hogy biztos sose szeretted és eddig hazudtál, az az ő kognitív problémája. Ha ezek után is tökfőzeléket főz, vagy arról magyaráz hogy normális ember nem szereti a pacalt és nem így neveltek téged, akkor nem tartja tiszteletben a kérésed és a határaid.

Ha vallásos családban nevelkedtél de rájöttél, hogy a te értékrendedhez egy másik vallás, vagy az ateizmus áll közel, az a te személyes döntésed. Ha utána visszatérsz a családi valláshoz, vagy megint máshogy döntesz, az is.

Lehet, hogy eddig irtóztál a víztől de most úgy döntesz, megtanulsz úszni. Lehet, hogy eddig antialkoholista voltál, de most beiratkozol egy sommelier tanfolyamra. Lehet, hogy eddig az egészséges étkezés volt az életed központja, de mégis beugrasz egy gyorséttermi hamburgerre. Dönthetsz úgy senior fejlesztőként, hogy mosogatni szeretnél Angliában.

Dönthetsz úgy, hogy ahelyett, hogy anyád lábtörlője vagy, saját határokat állítasz fel és betartatod őket.

9. Jogod van arra, hogy döntésed logikátlan legyen.
Másoknak joga van ugyanerre, és nincs jogod saját logikádat számonkérni rajtuk.

Ezek nagy részét említettem a 8. pontban is, de azért leírok még pár példát. Itt főleg azokra a cselekedetekre, gondolkodásmódra érdemes gondolni, amik vagy az átlagember, vagy személyesen anyád számára nem tűnnek logikusnak.

Ne felejtsd el, hogy attól, hogy anyád szerint te nem viselkedhetsz logikátlanul, az nem jelenti számára azt, hogy ő sem viselkedhet úgy. Egy nárcisztikusnál az nem meglepő, hogy téged lehülyéz amiért te úgy döntesz hogy szoknyában sétálsz a hóesésben, és addig nem enged ki az ajtón, amíg nem veszel bundabugyit, majd kilibben melletted télen az utcára kabát nélkül egy pólóban (aztán panaszkodik, hogy megfázott és természetesen mivel ez a te hibád, ezért ápolhatod hetekig).

Szabad egészségtelen dolgot csinálnod akkor is, ha épp beteg vagy (maximum rájössz, hogy gyomorrontásra nem a legjobb ötlet ötfogásos vacsorát enni, de ez sem anyád problémája, hanem a tied). Ha a világ legszeretnivalóbb embere megkéri a kezed, mondhatsz nemet, akkor is, ha te is szereted. Felszámolhatod a jól menő céged. Tarthatsz macskát akkor is, ha allergiás vagy rá.

10. Jogod van azt mondani, “nem tudom”, ha az iránt érdeklődnek, mérlegelted-e döntésed minden következményét és tényezőjét, mielőtt döntöttél.
Nincs jogod elvárni senkitől, hogy mielőtt dönt, tökéletesen átlássa döntésének legtávolabbi következményeit is. Nincs jogod arra, hogyha ezt elismeri, és az általad fontosnak tartott szempontot nem tartja fontosnak, felelőtlennek tartsd őt, ha egyébként a legalapvetőbb tényezőket és következményeket számításba vette.

Nem kell megindokolnod a személyes döntéseid, és nem kötelességed az összes létező szempontot figyelembe venni. A tökéletes portfólió ugyanúgy csak elméletben létezik, mint a tökéletesen mérlegelt döntés. Szabad kevésbé tájékozottnak lenned, mint anyád. Szabad a saját szempontjaid szerint dönteni. Attól, hogy számára valami fontos, még nem kötelességed figyelembe venni az adott tényezőt. Attól, hogy egy bizonyos következmény számára negatív, te ezt ettől még megélheted pozitívumként, vagy semleges következményként. Itt is igaz, hogy szabad hibásan döntened.

Szabad másik városba költöznöd. Attól, hogy anyád szomorú, amiért kevesebbet látja az unokáit, még nem vagy felelőtlen. A legtöbb döntésed, amivel anyád nem ért egyet, valamilyen formában érdekellentétet jelent. Mivel az érdekellentét általában a nárcisztikusoknál úgy néz ki, hogy nem tökéletesen az történik, amit ő akar és ahogy ő akarja és amikor ő akarja, ezért azzal érdemes számolnod, hogy ha a saját kezedbe szeretnéd venni az életed, akkor számára a döntéseid nagy része megkérdőjelezhető lesz, felelőtlen, átgondolatlan, káros, vagy egyenesen őrültség, illetve személyesen te hozod el a világvégét. Ezek az aránytalan reakciók eleinte elég ijesztőek lehetnek, de nagyrészt arról van szó, hogy nem tudja/akarja kezelni, ha valami máshogy történik, mint ahogy ő elgondolta, tehát szerinte akkor a döntés alapjaiban téves és rossz.

Élvezd ki a saját döntésed. Akár azt is, hogy tévesen döntöttél és pofáraestél, de ez legalább a te, személyes, önálló döntésed és az általad vállalt következmény volt, és nem valaki más, kérés nélkül rád erőltetett akarata.

11. Jogod van arra, hogy magatartásodat, gondolataidat, érzéseidet magad ítéld meg, magad vállald értük a felelősséget, magad viseld következményeit, amíg ezek nem zavarnak másokat önérvényesítési jogaik gyakorlásában.
Tiszteletben kell tartanod mások jogát ugyanerre.

Attól, hogy anyádnak megvan a saját személyes értékrendje, világnézete, morális kódja, vallási meggyőződése, paradigmarendszere, kedvenc játszmája, maladaptív sématartománya, kognitív torzítása, stb, még nem azt jelenti, hogy ezeket neked válogatás nélkül kötelezően érvényesnek kell tartanod saját magadra minden pillanatban.

Sőt.

Lehet saját értékítéleted. Képes vagy megítélni a saját viselkedésed, gondolataid, a saját morális iránytűd szerint, képes vagy megállapítani, hogy épp a saját rendszeredben adaptívan viselkedtél-e vagy nem. Akár egyet is érthetsz anyáddal bizonyos jelenségekkel kapcsolatban, ettől szintén nem leszel gyenge, vagy rossz ember. Te te vagy, ő pedig egy tőled külön létező független ember. Ha mindenáron késztetést érez arra, hogy ítélkezzen a cselekedeteid felett, az az ő személyes problémája, járjon azzal ő terápiába, hogy ezt a késztetést miképpen tudja adaptívan kezelni, de ezzel nincs joga téged terhelni.

Olyan pedig, hogy jogtalan érzés, de facto nem létezik. Az ugyan lehetséges, hogy a hiedelemrendszeredben be vannak drótozva olyan minták, ami miatt például bűntudatod van amiért nem hívtad meg anyád a gyerek szülinapi zsúrjára, vagy szomorú vagy amiért nemet mondtál neki, esetleg rettegsz hogy mikor fog újra bedörömbölni hozzád hogy üvöltözzön veled, de ezt terápiával át lehet keretezni. Utána tisztában leszel azzal, hogy szabad eldöntened, hogy a gyereked zsúrján ki vesz részt. Jogodban áll nemet mondani egy kérésre. Jogod van a békéhez a saját otthonodban és jogodban áll azt beengedni akit te szeretnél, és nem beengedni akit nem szeretnél, hogy belépjen a személyes teredbe. Néha még akkor is előjöhetnek automatikus negatív gondolatok, hiszen évtizedeid voltak sajnos begyakorolni a nárcisztikus uralma alatt, de ezeket ugyanúgy gyógyítani is lehet.

Az asszertív jogok listája

Reklámok

Az asszertív jogok listája 1.

Ez a lista több helyen is kereng az interneten, a postsorozat alján természetesen meglinkelem a forrást. Tapasztalataim alapján a nárcisztikusok gyerekeinek nagy része nem is tud ezekről a jogokról, illetve ha hallott is róluk, nagyon nehezükre esik egyáltalán elképzelni is, hogy milyen lehet ez, vagy hogyan is lehet érvényesíteni őket, még akkor is, ha nem épp a nárcisztikus szülővel állnak szemben, hanem egy alapvetően nem ellenséges emberrel, például egy jóbaráttal.

Nárcisztikusok gyerekeiként folyamatosan halljuk a háttérből a nárcisztikus szülőnk hangját (akár élőben, akár introjektumként – ami a szülő a fejünkben élő leképezése), hogy mi ezt nem érdemeljük meg, mi erre nem vagyunk képesek, a nárcisztikus úgyis erősebb, illetve hogy ha betartjuk és betartatjuk a saját határainkat, akkor ezzel a másik embert csorbítjuk meg, vagy tulajdonképpen önzők vagyunk, agresszívak, és érdemtelenek.

Nos, ez nem így van. Ezek olyan jogok, amihez minden embernek kivétel nélkül joga van. A rossz embereknek is. A gonoszoknak is. Sőt, neked is.

(Azt nem mondom, hogy anyádnak is, mert ebben éltél egész életedben eddig, és kizárólag az ő igényeit kellett figyelned és ellátnod.)

A vastaggal szedettek a te jogaid. Olvasd el, figyeld magad, ha valahol nagyon belső tiltakozást érzel, vagy az első reakciód az, hogy na ezt azért már mégse, akkor azzal nagyon dolgod van. Igen, még az is a te jogod, megkérdőjelezhetetlenül.

Az alatta levő a mások jogai. A másokkal való törődésben a nárcisztikusok gyerekei általában túlzottan is jók, de azért olvasd el ezt is, és gondold végig. Figyelem: ha a másokkal való interakció során csak te veszed figyelembe a másik ember jogait, de ő a tiedet nem, az súlyos egyenlőtlenség, és egészségtelen a számodra.

Ezek alá leírok egy-két példát ami minket érinthet, ha nektek is van saját személyes, örömmel várom a kommentekben.

1. Jogod van ahhoz, hogy önbecsülésed és méltóságod megőrzése érdekében megfelelően eljárj, még akkor is, ha ezt valaki sérelmesnek találja – feltéve, ha indítékaid, szándékaid nem agresszívek.
Nem vitathatod el mások jogát, hogy hasonlóan járjanak el, még ha ezt sérelmesnek is találod, ha egyébként indítékaik nem agresszívek.

Nem kötelező sem elfogadnod, sem elviselned, ha megaláznak, vagy sértik az érdekeid, esetleg az önbecsülésed. Ezeket a határaidat pedig jogod van betartani. Akár úgy, hogy azonnal kilépsz az adott helyzetből, akár úgy, hogy ideiglenesen vagy végleg megszakítod a kapcsolatot az illetővel. Jogod van jogi útra is terelni a dolgot, ha például rágalmaznak.

2. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled, meghallgassanak és komolyan vegyenek.
Neked ugyanígy kell bánnod a hozzád fordulókkal.

Validáció. Mindig ezt hangsúlyozom. Ha épp próbálod megosztani a nárcisztikussal a saját tapasztalataidat, élményeidet, érzéseidet, ő pedig invalidál, akkor nem tartja tiszteletben ezt a jogodat.

Érzések invalidálása: Szomorú vagy, mert a nárcisztikus letagadja azokat a tetteit és azok rád gyakorolt hatását, amikkel az imént szembesítetted, neked pedig arra lenne szükséged, hogy meghallgasson és elfogadja hogy te ezt és ezt érzed. Ezért arra kéred a nárcisztikust, hogy csak hallgassa végig amit mondasz, és ha reagálni szeretne, kezdje azzal, hogy elhiszi, hogy te ezt így élted meg. Erre a sablon nárcisztikus invalidáló válasz az szokott lenni, hogy “De hát az nem is úgy volt”. Ha a nárcisztikus szerint túlérzékeny vagy, vagy jobban kellene tudnod kezelned az ő abuzív viselkedését, és ezzel benned próbál bűntudatot, vagy elégtelenség-érzést kelteni, az abúzus. Valószínűleg sokszor magyarázta gyerekkorodban is, hogy nem azt kellene érezned, amit érzel, vagy nem is az a valóság, mint amit tapasztalsz. Ez is abúzus.

Tiszteletlenség: Megjegyzéseket tesz a megjelenésedre. Hozzád, vagy a tulajdonodhoz ér az engedélyed nélkül.

Nem vesz komolyan: Megkérdőjelezi a döntéseid, az érzéseid, azt, hogy elég felelősségteljes vagy logikus vagy-e, hogy tudod, mit csinálsz, vagy hogy van-e elég okod az adott cselekedetedre.

A tisztelet témakörénél mindig képzelj el valakit, akivel valamennyire rendszeres kapcsolatban vagy. Ez lehet a zöldségárus, a kollegád, vagy a harmadikon lakó bácsi, akivel háromhavonta egyszer találkozol a lépcsőházban és köszönésen kívül nem nagyon beszéltek másról. Amit ők elvárhatnak tőled, te minimum ugyanazt el kell hogy várhasd bárkitől. Nem fogod a zöldségárust arról faggatni, hogy miből telik neki az üzlet bérleti díjára, vagy hogy eléggé átgondolta-e, hogy ő most vöröshagymát árul. Ha megkérdezed, hogy jövő héten már lesz-e padlizsán, és válaszol, akkor nem hülyézed le hogy de hát azt nem is úgy kell termeszteni tehát biztos hogy nem is lesz. Ha a kollegádnak eltörik a kedvenc bögréje, nem fogod azt mondani neki, hogy de hát az csak egy bögre volt, nem lehetsz szomorú. A harmadikon lakó bácsit pedig nem fogod köszönés helyett azzal zaklatni, hogy milyen már az öltözéke, és ha kölcsönkér egy kis lisztet, hogy sütni tudjon az unokáinak, akkor nem tartasz kiselőadást arról, hogy milyen hülyeség liszttel sütni mert az egészségtelen és biztos azért nem engedheti meg magának a nyugdíjából a mandulalisztet, mert nem dolgozott eléggé, de te bezzeg.

Lehet, hogy szökőévente egyszer gondolatban felmerül benned ezek közül egy-kettő, de az biztos, hogy szavakba már nem öntöd. Ugyanígy, ez anyádtól is elvárható, hogy nem kérdőjelezi meg a személyes döntéseidet, az integritásodat, a szavahihetőségedet, az érzéseidet és a tapasztalataid. Szabad elmondanod neki, hogy ha mégis megteszi, te abban a pillanatban leteszed a telefont, kimész az ajtón, kirakod a kocsiból, és ezt tartsd is be, akkor is, ha neki vagy neked kényelmetlen.

A nárcisztikus szülőd nem az újszülött gyereked, akit kötelességed felnevelni. Felnőtt ember, akinek ugyanannyi lehetősége és eszköze van változtatni a maladaptív viselkedésén, terápiába járni, figyelembe venni a számára fontos emberek szükségleteit, illetve új dolgokat tanulni a világról, a társadalomról, a saját mentális állapotáról és rólad, mint bárki másnak. Ahogy te emberfeletti mennyiségű energiát fektetsz abba, hogy valahogy változtass az életeden, vagy egyáltalán túlélj, úgy ugyanennyi energiát ő is bele tud fektetni abba, hogy moderálja a viselkedését a jelenlétedben. Amennyiben nem hajlandó felnőtt emberként viselkedni veled, vagy tenni azért, hogy képes legyen erre, akkor nem tisztel, és valójában nem törekszik veled egyenrangú kapcsolatra.

3. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
Nem várhatod el a másiktól, hogy bűntudatot érezzen, ha nemet mond a kérésedre.

Mondhatsz nemet és mondj is nemet. Ha te kérsz valamit valakitől, és az nemet mond, akkor általában csöndben el szoktad fogadni, mert erre kondicionáltak. Ez abból is fakad, hogy tudod, hogy visszautasítható vagy, és természetesnek veszed, hogy a másik ember igényei számára előrébb valók a tieidnél. Ezt most fordítsd meg. A te igényeid számodra fontosabbak kell hogy legyenek, mint más igényei, ugyanis hogy a viccet idézzem, belőled csak egy van, mások meg többen vannak. Senki nem fog tudni annyira törődni veled, mint te magad. Ugyanúgy, ahogy nem kérdőjelezed meg, ha más épp nem segít neked, nem ér rád, vagy nem tesz meg érted valamit, azt se kérdőjelezd meg, ha te épp nem teszel meg másért valamit. A kérés azért kérés, mert szabad igent és nemet is mondani rá. Ha csak az igent fogadja el a másik fél, vagy előre sejted, hogy dühöngene, sírna, vagy húzná a száját, ha nemet mondanál, akkor az nem kérés, hanem utasítás.

A kérés teljesítése: szívesség. Áldozol az idődből, az energiádból, a pénzedből, a társaságodból, a szakértelmedből. Akkor is így van ez, ha amúgy örömet okoz neked a másoknak segítés, ezt ne feledd. A kérésre bármikor mondhatsz nemet és ezt egyáltalán nem kell megindokolnod.

Akkor is mondhatsz nemet, ha nem akarod teljesíteni a kérést, nem kell elkendőzni azzal, hogy nem áll módodban. Akkor is mondhatsz nemet, ha a másik emiatt szomorú lesz, mert számára fontos lett volna, hogy igent mondj, ezek az ő érzései és az ő felelőssége. Akkor is mondhatsz nemet, ha emiatt lekési az aznapi vonatot és mondhatsz nemet ezek után arra is, hogy nálad aludjon. Akkor is mondhatsz nemet, ha nem tudod megindokolni mert csak. Akkor is mondhatsz nemet, ha utána megbánod. Akkor is, ha utána az illetőnek elviszi a bank a házát mert te nem adtál kölcsön.

Ha a nemet mondás után bűntudatod van, akkor gondolj arra, hogy valami nem stimmel. Akár beléd nevelt reakció, akár a másik próbál benned bűntudatot kelteni, mindenképpen azt jelenti, hogy vagy nem kérés volt, hanem utasítás, vagy érzelmi zsarolást alkalmaz rajtad az illető, vagy pedig túlságosan beléd verték hogy te vagy az egyetlen ember a Földön, aki nem mondhat nemet, és ez még mindig hatással van a gondolkodásodra és ezzel együtt az érzelmeidre is.

A szimbiota nárcisztikus szülő sokszor retteg attól, hogy független legyél és legyen saját életed, mivel nem képes a saját énjét megkülönböztetni a tiedtől. Minden függetlenedési kísérletedet, így a nemet mondást is a saját pusztulásaként érzékel, és ezért nyílt vagy burkolt módon mindent megtesz azért, hogy ne mondhass nemet. Bűntudatot kelt benned, fenyeget, jelenetet rendez, elhiteti veled hogy egyáltalán nincs más választásod, megpróbál megvesztegetni, elhiteti veled, hogy torz a valóságérzékelésed, illetve hogy a világ sorsa, de legalábbis az életetek múlik azon, hogy igent mondasz-e. Lehetséges, hogy mindezt még te is elhiszed, ha elég jól fejlett a vonatkozó maladaptív sémád, de képes vagy létezni akkor is, ha nemet mondasz, ő is képes létezni akkor is, ha nemet mondasz neki. A nárcisztikus szülőd aktuális öröme vagy bánata semmit nem mond a te szerethetőségedről, vagy arról, hogy jó ember, jó gyerek vagy-e, mindössze arról, hogy aktuálisan éppen mit érez. A saját érzése pedig kizárólag az ő dolga, és az ő felelőssége, te nem tartozol felelősséggel azért, hogy a szülőd mit érez.

Ha szeretnéd gyakorolni a nemet mondást, próbálj meg meg valakinek nemet mondani valami nagyon apró dologban úgy, hogy nem kérsz elnézést, és nem indoklod meg, hogy miért mondasz nemet.

4. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől, beleértve az orvosokat is.
Kötelességed tájékoztatni azt, aki ezt kéri tőled, azokról a dolgokról és tényekről, amelyek őt személyében érintik.

Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a nárcisztikus rokonod “segít” valamiben, és éppen ő az orvos, a villanyszerelő, a könyvelő, a jogász, vagy a kertész. A “kislányom én jobban értek hozzá” mondat kevés, hiszen a te életedbe, tulajdonodba, egészségedbe avatkozik bele tevőlegesen, tehát jogod van minden egyes részletről tudni, azokról is, amikhez egyébként nem értesz. A tájékoztatásnak pedig nem kötelező eleme a lehülyézés, az ostobának vagy műveletlennek nézés, a hozzá nem értés kifigurázása, a gúnyolódás, vagy a tájékoztatás megtagadása a munka fontosságára vagy az odafigyelésre hivatkozva. Jogod van a tárgyilagos, szakmailag releváns, érthető tájékoztatáshoz. Jogod van ahhoz is, hogy a nárcisztikus ezt ne a saját felsőbbrendűségének bebizonyítására használja fel, tehát ha információt kérsz tőle, akkor azt lehetőleg szakszavaktól mentesen, a te szakmai tájékozottsági szinteden tegye. Jogod van a tájékoztatás rövidségéhez, nem kell elviselned “büntetésből” hatórás kiselőadást bérszámfejtés nehézségeiről, ha a könyvelő rokonod segít elkészíteni az adóbevallásodat.

Ha az anyósod a nőgyógyászod/urológusod, akkor is jogod van az orvosi titoktartáshoz, és ahhoz is, hogy az egészségi állapotodról és az esetlegesen szükséges beavatkozásokról tájékoztasson. Jogod van ahhoz is, hogy annak ellenére, hogy a nárcisztikus rokon a szakértő, te döntsd el egyedül, hogy milyen mértékű és jellegű segítségre van, vagy éppen nincs szükséged. Jogod van felelőtlenül dönteni.

Rendelhetsz cukrászdából tortát akkor is, ha a rokonod cukrász. Kifizethetsz kétszer annyi pénzt egy vadidegen belsőépítésznek, mint amennyit a belsőépítész rokonod kért volna, fele olyan jó minőségű munkáért. Majd te, személyesen levonod magadnak a következtetést, de a rokonodnak nincs joga ezt számonkérni rajtad, vagy felemlegetni.

5. Jogod van arra, hogy ha önérvényesítő jogaid értelmezésében bizonytalanságok vannak, akkor ezeket tisztázd az érintett személlyel.
Tudomásul kell venned a másiknak ugyanezt a jogát, még akkor is, ha te ilyen problémákat nem látsz.

Ha a másik ember megsérti a határaidat, gátolja az önérvényesítésed, ez akkor is így van, ha ezt ő nem veszi észre, tudattalanul csinálja, vagy őt nem zavarja, esetleg az érzelmeire, a nehéz gyerekkorára, vagy bármi másra hivatkozik. Ha nincsen tisztában a személyes határaiddal, vagy az asszertív jogaiddal, akkor ezeket elmondhatod neki. Ha rendszeresen megsért bizonyos határokat, például megérint anélkül, hogy te ezt szeretnéd, belevág a szavadba, invalidál, órákon át beszél hozzád telefonon miközben te dolgoznál, ignorálja a nevelési szempontjaidat amikor a gyerekeid a közelében vannak, akkor jogod van elmondani, hogy itt húzódik a határ, ha átlépi ismételten ez lesz a következménye. Nem kötelességed egynél többször elmondani, a nárcisztikusoknak nem a szövegértéssel van gondjuk, hanem azzal, hogy saját magukra nem tartják érvényesnek a társadalmi együttélés szabályait. Ha azzal kezdi a személyes találkozásaitokat, hogy taperolja a hajad és megjegyzéseket tesz, hogy “mi ez a szénaboglya”, vagy egyszerűen csak lesajnálóan végigméri, esetleg mintegy véletlenül pont van nála hajgumi és a kezedbe nyomja, hogy látom elfelejtetted összekötni a hajad, akkor ezt érdemes tenned: Anya/Apa/egyéb, egyszer mondom el, nagyon figyelj.

Nincs szükségem arra, hogy kommentáld a megjelenésemet, vagy hogy megérints anélkül, hogy én ezt kifejezetten kértem volna. Kérlek, többször ne tedd. Amennyiben legközelebb megjegyzéseket teszel a kinézetemre, vagy hozzám érsz, abban a pillanatban fel fogok állni, és kimegyek az ajtón.

Számíts rá, hogy amint ezt elmondtad, megpróbál hozzád érni, vagy kommentálni a hajad, illetve fennhangon érvel, hogy neki miért is van joga azt csinálni amit akar, és márpedig ő akkor sem fog rád hallgatni. Itt kell felállni és kimenni az ajtón, és ezek után nem kommunikálni vele legalább egy napig.

Számíts arra is, hogy ennek kétféle kimenetele lehet. Vagy csak addig van nyugtod, amíg nem találkoztok, majd utána személyesen ismét teljes mértékben ignorálja a kérésed és a határaid, és fokozatosan eszkalálja a viselkedését, vagy rájön, hogy nem tud elég gyakran nárcisztikus lökethez jutni, ha ritkán lát és ezért valamennyire beadja a derekát.

Az asszertív jogok listája